2016. április 17., vasárnap

Forradalmár - Könyvismertető

Forradalmár - Tarjányi Péter, Dosek Rita

Ebben a posztban egy könyvet szeretnék nagyvonalakban bemutatni, hátha kedvet kaptok az olvasáshoz!

Nézzük miről szól a történet, ami egy történelmi regény. A könyv hátulján olvasható rövid ismertető:
"Gróf Eszterházy Richárd, az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legagyafúrtabb kémje különösen fontos megbízást kap: ki kell derítenie milyen hadititkokat adott el a birodalom legveszedelmesebb ellenségének a császári és királyi hírszerzés vezetője. A bűnügy felderítésébe Ritter István budapesti detektívet is bevonják, akire egyedi nyomozási módszerei miatt figyelt fel a császári titkosszolgálat. A különös páros újabb és újabb nyomokat követve megpróbálja megakadályozni a világtörténelem egyik legtragikusabb eseményét. Eközben észre sem veszik, hogy olyan folyamatokat indítanak el, amelyek teljesen megváltoztatják Európa jövőjét..."
Mint az a rövid ismertetőből kiderülhet számunkra, a történet az első világháború kitörése előtt kezdődik, 1913. májusában.  Ahogy haladunk a könyv olvasásával, egyre fokozódik bennünk az az érzés, hogy valami elkerülhetetlen dolog közeleg. A két főhős a nyomozás során számtalanszor kerülnek konfliktusba, így válnak jobb csapattá. Az ötödik rész végére egészen 1917 októberéig eljutunk a történettel.

A könyv befogadható, könnyed szóhasználat jellemzi, de mindemellett igényes és jól megfogalmazott, tökéletesen van megírva a szöveg. A nyomozási leírásokban felismerhető Tarjányi Péter szakértelme, pontosan érthető minden szakmai részlet, a korabeli kémtrükkök, titkosszolgálati eljárások.

A könyvben a kor feszült politikai helyzetét is megismerhetjük, a császári és királyi valamint a cári hírszerzés versengését, és a háborút kirobbantó merényletről is megtudhatunk részleteket. Ahogy a könyvben is olvashatjuk, mindenki a háború kitörésére várt, haditerveket készítettek, az újságokban a háborút elővetítő cikkek jelentek meg, az iparmágnások pedig kiváló befektetési lehetőségnek tartották.

Be kell hogy valljam, csupán a 209. oldalon tartok az olvasással, közel ennyi még hátravan hogy a regény végére érjek, így talán elhamarkodott túlzó véleményt mondanom, de az biztos, hogy engem magával ragadott a könyv, mind hangulatában, mind a történet folyamatosságában. Akit kicsit is érdekelnek a történelmi témák, csak ajánlani tudom, ugyanis tágabb korképet is kapunk a könyv olvasása közben.

Amennyiben kedvet kaptatok a könyvhöz, jó olvasást kívánok!
Vajas Gergő

2016. április 9., szombat

Az oktatásról röviden

Az oktatásról


Most, hogy ennyi figyelem irányul az oktatási rendszerre, úgy gondoltam kicsit utána járok annak, hogy valóban mennyire hatékony az oktatási rendszerünk, hogy állunk a többi Európai Uniós országhoz képest. A következtetés egyértelmű, de ne szaladjunk ennyire előrre.

Amikor ennyire könnyedén vállalhatunk külföldön munkát, egyértelmű hogy a nyelvtudásnak kulcsszerepe van az érvényesülésben, ezért megnéztem a legfrissebb adatokat, hogyan is állunk ebben.  2016-os adatok alapján, az Európai átlag alatt vagyunk abban a tekintetben, hogy hány diák tanul legalább 2 idegen nyelvet. 20. vagyunk ebben a mutatóban, a felmérés szerint 48% ez az arány Magyarországon, míg a szomszédos Romániában illetve Szlovákiában (2. és 3. helyezett az EU 28 tagállama közül) ez az arány 99%os lett, Szlovéniában 96%, Horvátországban pedig 94%.

A PISA felmérés statisztikáit is megnéztem, és nem jobb helyzet. Míg 2009ben 29.-ek voltunk matematikában, 2012.-ben már csupán a 39.-ek, és mind az olvasásban mind a tudományos területeken visszaestek a magyar diákok. Persze ezek 2012es adatok, a friss eredményeket még nem tudhatjuk.

A magyar friss diplomások több mint 80%át alkalmazták 2004ben, 2014re ez az arány 80% alá csökkent, az EU átlagot nem érjük el de a középmezőnyben vagyunk. A nagyobb problémák érzékelhetően nem a felsőoktatásban vannak, a kisiskolások nem tanulnják meg az értő olvasást, a középiskolában a nyelv oktatás kifejezetten gyenge.

Az egyre kevesebb pénz hiányában motiválatlanok a tanárok. A tanulók nem akarnak tanulni, nem érzik a súlyát annak, amit tesznek, vagy annak, amit nem tesznek. Személyes tapasztalatból mondom, hogy a középiskolások körében a külföldre való költözés, munkavállalás olyan általánosan elfogadott jövőképként van jelen, mintha csupán egy egyetemre való bekerülésről vagy a munkába állásról lenne szó.

A magyar gazdaságnak szüksége van a munkaerőre, talán így nem fog annyi fiatal Londonba és Berlinbe vándorolni, ha itthon is jobb fizetést kénytelen adni a munkáltatók.

A helyzet egyáltalán nem reménytelen. A magyar gyerekek egyáltalán nem hülyék, körülményekhez képest ígyis szép eredeményeket hoznak, és talán ha lenne előttük egy cél, vagy bármely külső motiváció, a statisztikák is javulhatnának.

Vajas Gergő

források: eurostat, PISA